Az idegrendszerünk teszi a dolgát
Szerző: Lynn Fraser; eredeti cikket itt találod fordította: Mag Anikó és Kovács Eszter
Ez most mindannyiunk számára nehéz. Léteznek egyszerű, hatékony gyakorlatok, melyekkel megnyugtathatjuk a fenyegetettségre aktivált idegrendszerünket.
Ezekben a hetekben mindannyian traumát élünk át. Idegrendszerünk érzékeli a fenyegetettséget és teszi a dolgát, azaz félelemmel, feszes vállakkal és végletes gondolkodással a veszélyre éberen tart bennünket. Harcolj/ menekülj/ lefagyás túlélési reakcióinkat aktiválja.
Saját veszélyeztetettségünk sok mindentől függ, beleértve általános egészségi állapotunkat, illetve hogy mennyire vagyunk a vírusnak kitéve. Ha egy sűrűn lakott városban élünk, jobban ki vagyunk téve, mint egy vidéki területen. Elismerésünk és köszönetünk mindazon orvosok és ápolók hősiességéért, akik azzal, hogy mások életének megmentésén fáradoznak, saját egészségüket kockáztatják.
A sokk vagy krízis trauma - néha úgy is emlegetik, hogy “nagy T-s Trauma” -, akkor következik be, amikor az egyén a saját, vagy egy közeli hozzátartozója életét fenyegető helyzetet él át, vagy ilyennek tanúja. Könnyű belátni, hogy az ilyen helyzetek félelmet, hipervigilanciát (fokozott éberséget, állandó “őrködést”) okoznak, és hogy elegendő idő és utókezelés szükséges feldolgozásukhoz.
A krónikus trauma, vagy kis ‘t’ betűs trauma ismétlődően, hosszú időn keresztül alakul ki. Itt is könnyű belátni, hogy a fizikai, szexuális és érzelmi erőszak traumatikus hatású. Talán kicsit nehezebb lehet beismerni ezt és együttérzőnek lenni önmagunkkal vagy másokkal, akik érzelmi elhanyagolást, vagy a meleg, törődő kapcsolódás hiányát élték meg.
A koronavírus járvány nagy T betűs Trauma, amely hetek és hónapok során bontakozik ki és rosszabodik. Hirtelen és alapvető változás a biztonság érzetünkben.
Kognitív kapacitásunk használata a kockázatok analizálására csak bizonyos mértékig hasznos, mert a félelmet a testünkben és agyunk ősi, primitív részében érezzük és tároljuk.
Ezek mind a járvány okozta traumára adott idegrendszeri válaszok:
-
Nem alszunk jól. Feszültség van a testünkben. Ingerlékenyek és idegesek vagyunk.
-
Alkoholt iszunk, túl sokat eszünk, vagy Netflix-szel tompítjuk (le) magunkat.
-
Van, aki azokon vezeti le a feszültségét, akikkel együtt él. Az együtt élő párok többet veszekednek és nő a családon belüli erőszak.
-
Mások tagadják a veszély létezését és továbbra is úgy élnek, mintha a járvány csak álhír lenne, vagy azt hangoztatják, hogy az emberek (mások) csak túlreagálják az egészet.
-
A korábbi, még feldolgozatlan traumával élők korábbi félelmeik “betörését” tapasztalhatják (meg). Idegrendszerünk nem olyan reziliens (rugalmasan ellenálló). Nem bízunk az emberekben. Lehet, hogy eddig is elszigetelve éreztük magunkat, amit a kötelező fizikai távolságtartás csak rosszabbra fordít. Eddig vásárolni jártunk , vagy beültünk egy italra, esetleg valahová enni a barátainkkal. Egyedül lenni - még akkor is, ha tudjuk, hogy a járvány miatt van -, a ‘nem vagyok szerethető’ személyes, egyéni hiány-élményét hívhatja elő.
Azonban így is reagálnak az emberek:
-
Többet sétálnak, mozognak a friss levegőn , egészségesen étkeznek, időt szentelnek a pihenésre és az alvásra.
-
Telefonon, vagy videóhívással kapcsolódnak szeretteikhez.
-
Keresik a lehetőségeket, hogyan segíthetnek másoknak. A közösségi oldalakat elárasztják a különböző felajánlások: az ingyenes online jóga órától kezdve zenészek előadásai, a szomszédokkal való kapcsolattartás, vagy akár élelmiszer bevásárlás idős szomszédok számára.
-
Saját belső világunkkal foglalkozunk, naplót vezetünk élményeinkről, ezt a váratlan változást meghívásként használjuk arra, hogy küldetést adjunk életünknek és összhangba kerüljünk legbensőbb értékeinkkel.
Ez most mindannyiunk számára nehéz. Léteznek egyszerű, hatékony gyakorlatok, melyekkel megnyugtathatjuk a fenyegetettségre aktivált idegrendszerünket.
Segíthet, ha megértjük a trauma reakciók alapjait, hogy türelmesek és együttérzőek tudjunk lenni saját magunkkal és másokkal, mialatt ezt a megemelkedett félelem-szintet tapasztaljuk.
Építsd be életedbe az önmegnyugtatás egy-két egészségesebb változatát , és ne bántsd magad az elfogyasztott édesség mennyisége, vagy épp a ”tompítás” miatt (pl. Netflix nézés egész nap) . Engedd meg magadnak a pihenést és az alvást.
Próbálj meg szövetséget kialakítani a társaiddal és a gyerekekkel, hogy együtt legyetek túl a következő heteken, hónapokon.
Igen, van egy idegrendszerünk és egy primitív agyrészünk, amely túlélési reakciókat idéz elő és megnehezíti, hogy a megszokottan működjünk. Szintén van azonban egy magasabban szerveződő agyrészünk, képesek vagyunk együttérzésre, szeretetre, és szívünk mélyén azt kívánjuk, hogy mindannyian biztonságban és boldogan élhessünk.
Erősítsd rugalmas ellenálló képességed és lelkierőd különböző gyakorlatokkal.
-
Az eredeti cikk angol nyelvű vezetett meditációjához katt ide.
-
Somatic Experiencing 1-3 perces idegrendszert megnyugtató gyakorlatokat itt találsz
-
Folyamatosan frissítjük ingyenes erőforrás bázisunkat pár perces videókkal, melyekben Peter Levine és az SE vezetői mutatnak be hatékony és egyszerű SE gyakorlatot.
Kövess minket, hogy értesülhess az új anyagokról.