Kisgyermekkori trauma: Somatic Experiencing,
kötődés és a diadikus befejezés neurofiziológiája
Joseph P. Riordan (SEP, MAPS);
Dr. Abi Blakeslee (SEP, CMT, MFT);
Dr. Peter A. Levine.
az eredeti kutatást itt tudod letölteni, az összefoglalást ffordította: Mag Anikó
Összefoglalás
“Aleppo árvái háborús játékokkal játsszák újra traumáikat a romok között” - Hollie McKay foxnews.com (2016. december 30.)
A Somatic Experiencing (SE) és a játékterápia kombinációja hatásos intervenció lehet a műtét utáni traumában szenvedő kisgyermekek számára. A módszer a megmentés szerepjátékot (Rescue Role Play) használja egy adott viselkedési sorrendben az autonóm túlélési követelmények teljes neurobiológiai lefutása érdekében - ez a teljes lefutás az, ami korábban meghiúsult a traumatikus elárasztás során.
A komfort-keresés (comfort seeking - röviden CS), azaz a kisgyerek autonóm viselkedése a biztonságkeresés irányába a fenyegetés izgalma idején, illetve az elsődleges gondviselőhöz (Primary Attachment Figure - röviden PAF) való futás megnyugtatásért egy filogenetikailag szabályozott, neuro-motorikus túlélési parancs (Levine & Frederick, 1997; Porges, 2011), amely teljessé teszi a kisgyermek nem teljes túlélési válaszát (Levine, 2010; Levine & Kline, 2007) és újratárgyalja a primitív, alsó agyi, túlélési struktúrák újracsatlakozását a prefrontális társadalmi rendszerekkel (Siegel, 2012); így állítva a teljes agyi idegi integrációt és neurobiológiai homeosztázist a csecsemő idegrendszerében helyre. Amikor a komfort-keresést szomatikus kötődés és megnyugtatás (angolul PAF-Somatic-Attachment-Soothing = SAS) követi, a csecsemő idegrendszere képes visszatérni a nyugodt ráhangolódás állapotába (QA) amely állapot összefügg a nyugalmi mozdulatlansággal (Porges, 2016; Kozlowska et. al., 2015), melyben a traumatizált kötődési diádban (angol rövidítése: tad) helyreáll a ráhangolódó, biztonságos kötődés - ezt a jelenséget diadikus beteljesülésnek nevezzük (angolul: Dyadic Completion, rövidítve: DC).
Végső következtetések
A diadikus beteljesülés Peter Levine (2010) kora gyermekkori trauma kezelő SE módszerével kombinálva (Levine & Kline, 2007) olyan modalitást kínál, amely összhangban van a modern kötődési elméletekkel (Siegel, 2012; Schore, 2013), a legfrissebb idegtudományi elméletekkel (Porges, 2011, 2016; Schore, 2012; Siegel, 2012) és a már jó ideje elismert gyermek játékterápiával; (vissza)igazolva ezzel a biztonságos kötődés fontosságát (Ogden, 2015; Tronick, 2007) és a viselkedéses beteljesülés szerepét a kora gyermekkori trauma kezelésében. Az SE-diadikus beteljesülés fontos megfontolásokat hoz be a műtét utáni, csecsemőkori trauma megelőzése, illetve kezelése kapcsán, valamint a TA, TAD, DTD és gyermekkori PTSD oldása kapcsán.